X
Elfelejtett jelszó

Felhasználónév

X
Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó

X
Keresés

Keresett kifejezés

login
MAGUNKRÓL HÍREK SZOLGÁLTATÁSOK KISOKOS ÜGYFÉLKAPU KAPCSOLAT LETÖLTÉS
}

Híreink

Témakör:

Az új Áfa törvény változásai (tervezet)

2007.09.24.

Az áfáról szóló alaptörvény közel másfél évtizede született. Az adónem harmonizált jellegét figyelembe véve már hazánknak az Európai Unióhoz történő csatlakozása miatt szükségessé váló módosítások is indokolták volna az új törvény megalkotását. Ez és az egyéb időközi módosítások nyomán a jogi szabályozás hatékonysága jelentősen romlott, amely mind az adózók önkéntes jogkövetését, mind a hatósági jogalkalmazást nehezíti. Az új törvény megalkotását ösztönzi, egyben segíti az is, hogy a közösségi szintű áfa szabályozás is megújult. Ez év január 1-jével ugyanis hatályba lépett a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv), amely a korábbi 77/388/EGK (ún. hatodik) áfa irányelvet és annak összes módosítását tartalmazza átláthatóbb és közérthetőbb szerkezetben. Az erre épülő új áfa-törvény egyrészt lehetőséget teremt a jogharmonizációt érintő fogyatékosságok és hiányosságok maradéktalan kiküszöbölésére, másrészt egy korszerű szabályozási környezetben tartós egyensúlyt hoz létre az adózókkal szembeni bizalmi elv érvényesítése, illetőleg az adóérdekek védelme között.
(adótanácsadás, könyvelés)


Ingatlan értékesítés


Az ingatlanügyletek kapcsán célszerű különválasztani az ingatlanok értékesítését és bérbeadását. Az ingatlan-értékesítések fő szabály szerint adófizetési kötelezettséget nem keletkeztető, adómentes ügyleteknek minősülnek, az ezek érdekében felmerülő beszerzések áfájához pedig levonási jog nem kapcsolódik. Az értékesítő adóalanyokat ugyanakkor ezen ügyleteik tekintetében megilleti az adófizetési kötelezettség választásának a joga is. Ez irányú választás esetén az ingatlan-értékesítés már adóköteles ügyletnek minősül, amely után vagy az értékesítő adóalany köteles áfát felszámítani, vagy – a fordított adózásra vonatkozó feltételek megvalósulásakor – áthárított adó hiányában az ügyletet terhelő áfa-fizetési kötelezettségnek közvetlenül a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vevő tesz eleget.

Az adófizetésre kötelezett személyétől függetlenül igaz ugyanakkor, hogy az értékesítő adóalany az adóköteles ingatlan-értékesítéshez kapcsolódó beszerzések tekintetében levonási jogot is gyakorolhat.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy amennyiben az értékesítő adóalany az adófizetési kötelezettség mellett dönt, e választásától a választásának évét követő ötödik naptári év végéig nem térhetnek el. Az irányelvvel összhangban, a tervezet értelmében az ingatlanok bérbeadása – hasonlóan az értékesítéshez – fő szabály szerint mentes az áfa alól, ez esetben tehát a bérleti díjak után adót felszámítani nem kell. Ekkor azonban a bérbeadáshoz köthető beszerzések – mivel azok nem adóköteles tevékenység érdekében hasznosulnak – input áfája sem helyezhető levonásba. Itt is akadnak azonban kivételek: a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának és a közlekedési eszközök elhelyezésének, parkolásának biztosítására szolgáló ingatlanok, továbbá az ingatlannal tartósan összekötött gépek, egyéb berendezések, valamint a széf adóalany általi bérbeadásai tekintetében adómentesség nem áll fenn, ezen ügyletek adóköteles szolgáltatásoknak minősülnek, amelyek után az adóalany minden esetben adó felszámítására kötelezett.

Természetesen ezen utóbbi, speciális jogügyletek tekintetében – adóköteles mivoltuk okán – a tervezet lehetőséget biztosít a kapcsolódó beszerzésekre jutó áfa levonására is. Az adómentes ingatlan-bérbeadásokra is igaz, hogy az adóalanyokat e tekintetben megilleti az adófizetési kötelezettség választásának a joga. Ez irányú választásuk esetén a bérleti díjak után minden esetben a bérbeadó köteles áfát felszámítani (a fordított adózás jogintézménye ugyanis az ingatlan-bérbeadásra nem terjed ki), ugyanakkor viszont a bérlethez kapcsolódó beszerzések tekintetében levonási jogot is gyakorolhat. Ez esetben is figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy amennyiben a bérbeadó adóalany az áfa felszámítása mellett dönt, e választásától a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Az adóalanynak lehetősége van, hogy az adófizetési kötelezettséget elkülönítetten csak az ingatlan-értékesítéseire vagy csak az ingatlan-bérbeadásaira válassza, de arra is, hogy az adó felszámítását mindkét ügyletcsoportra együttesen alkalmazza.

Azonban bármelyik lehetőség mellett is dönt, a tervezet szerint az említett ügyletcsoportokon belül eltérő adózási módot már nem alkalmazhat (azaz az ingatlan-értékesítésre, illetve -bérbeadásra választott adófizetési kötelezettség az adóalany által értékesített, illetve bérbe adott valamennyi ingatlanra egyaránt kiterjed). Mivel a tervezetben szereplő bérbeadás-fogalom magában foglalja az olyan egyéb jogviszonyt is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti a kötelezettnek, a lakásszövetkezetek tulajdonában álló ingatlanok közös használatának ellenérték fejében történő biztosítása az áfa tekintetében ingatlan-bérbeadásnak minősül. Ezen előírás biztosítja, hogy az említett szövetkezeti tevékenység adójogi megítélése a jövőben sem változik, fő szabály szerint továbbra is adómentes szolgáltatás marad, amelyhez azonban adólevonási jog nem kapcsolódik.

Megemlítendő végül a levonási jog gyakorlása tekintetében fennálló azon speciális előírás, amely szerint a lakóingatlan beszerzésére jutó áfa összegére alapvetően levonási tilalom vonatkozik. A törvény egyéb előírásai ugyanakkor mentesítenek ezen levonási korlát alól azokban az esetben, ha a lakóingatlant továbbértékesítési céllal veszik meg, és azt adókötelesen értékesítik tovább, illetve, ha a lakóingatlan megvásárlása abból a célból történik, hogy azt adókötelesen bérbe adják.

Az említett esetekben a lakóingatlant beszerző adóalany a kapcsolódó input áfa összegét – a fő szabályban előírtak ellenére – levonásba helyezheti. Nem adóalany személy vagy szervezet által építési telek, illetve két évnél nem régebbi ingatlan értékesítése Amennyiben egy magánszemély, vagy nem adóalany szervezet építési telket vagy két évnél nem régebbi ingatlant értékesít - akkor adóalannyá válik ezen értékesítések miatt - és áfát kell fizetnie, ha az alábbi tények közül bármelyik teljesül rá nézve:

a) Amennyiben két naptári éven belül nézve már a negyedik telket vagy új ingatlant értékesíti (a számolásba bele kell venni mind a telket, mind az új ingatlant vegyesen), akkor az adóalanyiság keletkezik. Tehát, ha 2008-2009-ben összességében a negyedik telket vagy ingatlant értékesítik, akkor ezen negyedik telek értékesítése már áfásan kell, hogy megtörténjen. Ezt követően, mivel már adóalanyról van szó a további telek és ingatlan értékesítések áfa körbe tartozóak. Amennyiben ezen személy, aki a negyedik ingatlan értékesítése miatt adóalannyá vált, és ezen negyedik értékesítés évét követő három évig nem értékesít ingatlant, arra a szabályokat elölről kell alkalmazni. Tehát, ha valaki három évig nem értékesített sem telket, sem ingatlant, és azt követően értékesít, úgy nála elölről kell kezdeni a számolást, vagyis ez az első értékesítése lesz, és csak akkor lesz megint adóalany, ha két éven belül lesz további három értékesítése.

b) Amennyiben valaki olyan telket, vagy új ingatlant értékesít, melynek értéke több mint 15 millió Ft, akkor függetlenül az értékesítés számától, ez az értékesítése már áfa köteles lesz. Továbbá azt is nézni kell a nem adóalanynál, hogy ha több ingatlant, telket értékesít úgy két naptári éven belül, hogy azok összértéke meghaladja a 15 millió Ft-ot, akkor azon ingatlan értékesítése, mely értékével meghaladja a 15 millió Ft-ot, már szintén áfa köteles lesz. Ez esetben is igaz, hogy az ezt követően három éven belül értékesített új ingatlanok, telkek áfa kötelesek lesznek. A számolást abban az esetben lehet újra kezdeni, ha volt három olyan egymást követő év, amikor sem telek, sem új ingatlan értékesítése nem történt.

Természetesen az adóalanyiság együtt jár a levonási jog megnyílásával, vagyis a magánszemély levonásba helyezheti azon áfát, melyet az adókötelesen értékesített ingatlanhoz kapcsolódó beszerzések során rá áthárítottak. Ha a vállalkozás magánszemélytől vásárol úgy, hogy az ingatlan nem áfás, a magánszemély kénytelen az árban érvényesíteni az ingatlan építés, beszerzés során rá áthárított áfát, vagyis az ár magasabb lesz, tehát az adó beépül az árba. A visszaigénylés változásai A visszaigénylési jog érvényesítése tekintetében a tervezet különbséget tesz az adóalanyok között a bevallás-gyakoriságuk (havi, negyedéves, éves adómegállapítás) alapján.

Fő szabály szerint a visszaigénylés lehetősége azonnal biztosított, ha az adott adómegállapítási időszakban jelentkező negatív áfa-különbözet összege – korrigálva a ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa összegével – havi bevalló adóalanyok esetében az 1 millió forintot, negyedéves bevalló adóalanyok esetében a 250 ezer forintot, illetve éves bevalló adóalanyok esetében az 50 ezer forintot eléri, vagy meghaladja.

Bizonyos feltételek teljesítése mellett azonban – a fő szabálytól eltérően – olyan esetekben is lehetőség nyílhat a tárgyidőszaki negatív adókülönbözet visszaigénylésére, ha annak összege az említett értékhatárok alatt marad. Az adóalany ezen utóbbi lehetőséggel csak akkor élhet, ha a tárgyidőszakot közvetlenül megelőző bevallási időszak(ok)ban is negatív áfa-különbözetet realizál, és ezek göngyölített összege a tárgyidőszakban éri el, vagy haladja meg a fő szabály szerint megállapított összeghatárokat. Megemlítendő még, hogy a fő szabályoktól eltérően a tervezet speciális előírásokat tartalmaz az adóalanyok megszűnésének egyes eseteire is. A tervezet egy régóta fennálló, az adózók által többször felvetett visszaigénylési problémát is rendez. A hatályos törvényi előírások alapján ugyanis az olyan belföldi adóalanyok, akik zömében külföldön teljesítettnek minősülő szolgáltatásokat nyújtanak (tanácsadási, mérnöki, számítástechnikai, marketingszolgáltatások, stb.), azok ellenértékét nem vehetik figyelembe a visszaigénylési összeghatárnál, amelynek eredményeképpen a visszaigénylési lehetőségeik korlátozottak. A tervezet azonban ilyen megkötést már nem tartalmaz. Az új visszaigénylési szabályok alkalmazhatóságának tekintetében a tervezet átmeneti – az adóalanyok számára kedvező – rendelkezéseket is megállapít. Ezek lényege, hogy azon adóalanyok, akik a 2007. évet érintő utolsó bevallási időszakukban negatív előjelű elszámolandó adót állapítanak meg, és annak visszaigénylését az új áfa-törvény hatályba lépését követően kérelmezik, visszaigénylésük során már alkalmazhatják az új, kedvezőbb visszaigénylési összeghatárokat.

Adóalanyként történő bejelentkezést megelőző beszerzések áfája

Az Európai Bizottság 2006/4876. számon kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, mivel a hatályos jogszabályok értelmében nincs mód arra, hogy az adóalanyként történő bejelentkezést megelőző beszerzések áfáját az adóalany levonásba helyezze. A tervezet – immáron összhangban az uniós szabályozással – ilyen tiltást nem tartalmaz. Lehetővé válik tehát, hogy az adóalanyok olyan régebbi beszerzéseik után is levonásba helyezzék az előzetesen felszámított áfát, amelyek időpontjában még nem jelentették be tevékenységüket az adóhatóság felé, adószámmal még nem rendelkeztek.

Ez a lehetőség természetesen csak az utólagos (visszamenőleges) bejelentkezés (és az ehhez az adózás rendjéről szóló törvény szerint kapcsolódó visszamenőleges adóalanyiság) és az egyéb feltételek megléte esetén áll fenn.

Új közlekedési eszköz

Közösségen belüli, illetve építési telek és egyes épületek üzletszerű értékesítése is adóalanyiságot keletkeztet ebből következően ilyen tevékenységet végző adóalanyok levonási joga az értékesítéskor keletkezik, az értékesítéshez pedig jellemzően kapcsolódhatnak olyan beszerzések, amelyek még az értékesítő adóalanyisága előtt merültek fel. Az adólevonási jog gyakorlásához ezért ezekben az esetekben az adóalannyá válást megelőzően keletkezett okiratok (számlák) is felhasználhatóak, amennyiben azokból egyértelműen megállapítható, hogy az értékesítő vagy jogelődje nevére lettek kiállítva.

Tárgyi eszköz értékesítése


Az irányelv rendelkezéseinek megfelelően változik a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységhez használt, illetve levonási tilalom alá eső termék értékesítésének és az ahhoz kapcsolódó korrekció áfa megítélése a tervezetben. A hatályos szabályok értelmében ugyanis ezekben az esetekben áfát kell felszámítani az értékesítésre, amennyiben egyébként áfa terheli azok értékesítését, azonban ha tárgyi eszközről van szó, úgy az áfa időarányosan levonásba helyezhető, ha az értékesítésre a beszerzéstől számított 60 hónapon – ingatlannak minősülő tárgyi eszköz esetén 120 hónapon – belül kerül sor. A tervezet szerint azonban a fent leírt esetekben az értékesítés után nem kell adót fizetni, ugyanakkor nem nyílik meg utólag az időarányos levonási jog az értékesítéssel kapcsolatban. Az egyébként levonási tilalommal érintett termékek továbbértékesítési célú beszerzése esetén ugyanakkor nem áll fenn levonási tilalom. Így amennyiben a terméket továbbértékesítik, akkor az áfa a beszerzésre levonható, az értékesítés után pedig fizetendő. Vagyis a fent leírt szabály csak a nem továbbértékesítési célú beszerzés esetén alkalmazandó.

Továbbértékesítési célnak azt kell tekinteni, amikor az értékesítés a termék saját célú használata, hasznosítása nélkül történik. Fordított adózás kiterjesztése Fordított adózás alatt az áfában azt az esetet értjük, amikor a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany helyett az adó fizetésére a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett. Ezt a technikát a fiktív adóalanyok által elkövetett adócsalás visszaszorítására is alkalmazzák. Ugyanis amennyiben a normál adózás van érvényben, a fiktív adóalany felszámítja az áfát, melyet a vevő a részére megfizet, azonban az áfa összegét az értékesítő fiktív adóalany nem fizeti be a költségvetésbe, míg a terméket, szolgáltatást beszerző adóalany a bizonylat birtokában él áfa levonási (visszaigénylési jogával), vagyis olyan adót igényel vissza a költségvetéstől, melyet oda nem fizettek meg. Áthárított áfa hiányában azonban ez a csalási forma nem tud érvényesülni. Tekintettel arra, hogy elég sok tagállam kért az adócsalás visszaszorítása érdekében egyes jól körülhatárolt tevékenységi körre a fordított adózásra derogációt, a fordított adózás alkalmazásának lehetőségét meghatározott esetekben irányelvi szintre emelte a 2006/69/EK irányelv. Adófizetési kötelezettséggel bíró belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok közötti ügylet során a tervezet alapján tehát megfordul a fizetési kötelezettség ingatlan átadása, ingatlan értékesítése, ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, az előzőekhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés és -kirendelés esetén, továbbá dologi biztosíték adós személy általi vagy 100 ezer forint forgalmi értéket meghaladó termék fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalany általi értékesítése során.

Egyetemleges kötelezettség az adó megfizetéséért

Komoly adócsalási problémákat okozott és okoz a fiktív adóalanyiság. Az adócsalás egyik technikája, hogy a fiktív adóalanyt bekapcsolják egy értékesítési láncba, melynek egyik elterjedt formája a körhintacsalás, mely egy adómentes közösségi ügyletet is tartalmaz. Azonban, ha az adóhatóság észleli ugyan a fiktív céget, de nem abban az értékesítési fázisban, amikor a fiktív cég „értékesített”, nem tud adóhiányt megállapítani. Ezért azokban az esetekben, ahol láncértékesítés vagy közvetített szolgáltatás történik, tehát az adóalanyok praktikusan csak továbbszámlázzák az ügyleteket, a tervezet az adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban egyetemleges kötelezettséget ír elő az értékesítési láncban résztvevő adóalanyoknak, amennyiben azok kapcsolt vállalkozások. Vagyis, ha az adóhatóság feltárja, hogy az értékesítési láncban valamelyik adóalany nem teljesítette az adófizetési kötelezettségét, azt az értékesítési lánc bármely adóalanyán követelheti!

Számlázás, bizonylatolás

Az áfa irányelv részletesen szabályozza a számlakiállításra, illetve annak kötelező adattartalmára vonatkozó szabályokat, a nemzeti jogszabályban ennél több adat feltüntetését kötelezően előírni nem lehet, de kevesebbet sem. A tervezet továbbra is csak a minimális adattartalmat rögzíti, így a számla kibocsátója – saját döntése szerint – ennél bővebb adattartalommal is kibocsáthatja a számlát. A hatályos szabályozáshoz képest új elem, hogy a tervezet előírja a számla kibocsátásának határidejét, így a számlát a teljesítés időpontjában, de legkésőbb az attól számított 8 napon belül ki kell bocsátani. Továbbá a tervezet szerint – a gyakorlatban felmerült igényeknek megfelelően – lehetőség lesz arra, hogy ugyanazon eladó és vevő között az azonos adó-megállapítási időszakba eső teljesítésekről gyűjtőszámlát bocsássanak ki, ha a felek erről előzetesen megállapodtak. Hangsúlyozandó azonban, hogy gyűjtőszámla kiállítására csak adóalany vevő esetében kerülhet sor.

Ekkor a számla kibocsátásáról legkésőbb az adó-megállapítási időszak utolsó napjától számított 8 napon belül kell gondoskodni. A kézhez vett, jóváírt előlegről az adóalany vevő felé minden esetben számlát kell kiállítani. Nem adóalany vevő felé az átvett előleget csak akkor kell számlával kísérni, ha a vevő azt kéri. Készpénz ellenében történő értékesítés esetében – ha vevő nem kér számlát – az adóalany mentesül a számlakibocsátás alól.

Ez esetben az értékesítést az adóalanynak nyugtával, külön jogszabályban meghatározott körben gépi nyugtával kell kísérnie. Az adóalany saját elhatározásából dönthet úgy is, hogy nyugta helyett minden vásárlójának – a tervezetben szabályozott adattartalmú – egyszerűsített számlát ad. Ha az Adóhivatalnak ezt előzetesen bejelenti, úgy mentesül a külön jogszabályban előírt gépi nyugtaadási kötelezettség alól. Egyszerűsített számla bocsátható ki akkor is, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye másik tagállam vagy harmadik ország területén található.

A tervezet értelmében – engedve a gyakorlatban felmerült igényeknek – egyszerűsödik a helyesbítő számla adattartalma is. Az irányelvvel összhangban minden olyan sorszámozott, a kibocsátó és a címzett adatait tartalmazó okirat számlának tekintendő, amely a rajta feltüntetett sorszámú számla adattartalmát módosítja. A bizonylaton természetesen a módosítás számszerűsített hatását is szerepeltetni kell.

A papír alapú számla mellett az elektronikus számlára vonatkozó szabályokat is tartalmazza a tervezet. Az elektronikus alapon és úton kibocsátott számla akkor alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha a számlában az adattartalom eredetisége, hitelessége és sérthetetlensége biztosított. A hivatkozott követelmények az elektronikus aláírás rendszerében, vagy az elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) teljesíthetők. A számla kibocsátásában előzetes írásos megállapodás alapján meghatalmazottként a vevő, szolgáltatást igénybe vevő vagy harmadik személy is eljárhat. Ilyenkor az adó megfizetéséért az eredeti kötelezett és a meghatalmazott egyetemlegesen felelős.

A számla, nyugta – főszabály szerint – magyar nyelven állítandó ki, de a vevő, igénybevevő előzetes írásos beleegyezésével bármely élő idegen nyelven is kiállítható. Az utóbbi esetben a kibocsátó saját költségén köteles gondoskodni a bizonylat hiteles magyar nyelvű fordításáról, ha az adóhatóság azt megköveteli. Alanyi adómentesség értékhatára Az adóalanyok számára kedvező változás, hogy a tervezet értelmében az új törvényi rendelkezések az alanyi adómentesség választására előírt küszöbértéket a korábbi 4 millió forint helyett 5 millió forintban állapítják meg.

Végül az irányelvi előírásoknak megfelelően a tervezet egyértelműen rögzíti, hogy az alanyi adómentes időszakot megelőzően keletkezett levonható áfa összegében – az alanyi adómentesség időszaka alatt – bekövetkező utólagos változás esetén az adóalany számára mi a teendő. Ennek lényege, hogy amennyiben az említett levonható adó csökken, akkor az e különbözetnek megfelelő összeget az alanyi adómentes adóalany fizetendő adóként köteles figyelembe venni. Amennyiben viszont a levonható adó nő, akkor az e különbözetnek megfelelő összeg pótlólagos levonható adót eredményez már az alanyi adómentes időszakban is.

Személygépkocsi operatív lízing kezelése

Az irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok fenntartsák az Európai Unióhoz történő csatlakozásukat megelőzően bevezetett levonási tilalmaikat, ugyanakkor azokon nem szigoríthatnak. A hatályos szabályozás értelmében nem vonható le a személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó. Ez a gépjárművet bérbeadó (lízingelő) cégeknél azt eredményezi, hogy a lízingbeadott gépkocsik beszerzésére jutó áfa nem helyezhető levonásba.

Tekintettel arra, hogy a bérbeadás, lízing határon átnyúló ügyletként is megvalósulhat, ez a levonási tilalom a teljesítési helyre vonatkozó hatályos irányelvi szabályok mellett egyik eleme lehetett annak, hogy a hazai lízingpiacon a külföldi cégekkel szemben háttérbe szorulhattak a magyar lízingcégek. Ezt enyhítendő a tervezet feloldja a levonási tilalmat, vagyis levonhatóvá válik a személygépkocsit (továbbá egyéb – 125cm³-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár, jacht és egyéb vízi közlekedési eszköz – járműveket) terhelő előzetesen felszámított adó, amennyiben a személygépkocsi (illetve egyéb jármű) hasznosítása legalább 90%-ban az adóalany bérbeadási tevékenységét szolgálja.

A 90%-os követelmény teljesülésének megfelelő mérése és dokumentálása az adóalany kötelezettsége. Az adóalanynak elkülönített nyilvántartást kell alkalmaznia annak igazolásához, hogy mentesülhessen az adólevonási jog általános szabályok szerinti korlátozása alól. Az elkülönített nyilvántartásnak egyértelműen és folyamatosan kell biztosítania a mentesülés feltételei teljesülésének nyomon követhetőségét.

Adómentes importra vonatkozó feltételrendszer

Az import utáni adófizetési kötelezettség alól a tervezet az irányelvvel összhangban mentesíti azon ügyleteket, amelyek során az importot egy adómentes Közösségen belüli termékértékesítés követi. Ehhez azonban bizonyos feltételeknek meg kell felelni, az importált termék ugyanis ilyen esetekben belföldön nem hasznosítható, illetve használható, egy meghatározott időn belül el kell hagynia az országot, az importálónak pedig – néhány kivétellel – adóbiztosítékot kell nyújtania. Az importálónak a vámhatóság felhívására árubemutatási kötelezettsége is van. Amennyiben az importáló Magyarországon nem letelepedett, az említett feltételek teljesítéséhez pénzügyi képviselőt vehet igénybe. Az importálónak már az árunyilatkozat megtételekor valószínűsítenie kell, hogy adómentes Közösségen belüli termékértékesítést fog teljesíteni az importot követően.

Speciális szabály, hogy a vámhatóság minden esetben megállapítja az adót a vámeljárás során, annak megfizetését azonban egyúttal fel is függeszti, kivéve, ha az importáló az adómentes importhoz szükséges előfeltételeket (pl.: adóbiztosíték, árubemutatás) sem teljesíti. A felfüggesztés kétféle módon szűnhet meg, vagy véglegesen mentesül az import a feltételek maradéktalan teljesülésével, vagy – egyéb esetben – a vámhatóság határozattal kötelezi az importálót az adó megfizetésére.

Utóbbi esetben az adó megfizetéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények visszamenőlegesen jelentkeznek. Az előzetesen nyújtott adóbiztosíték mind a végleges mentesüléssel, mind az adó importáló általi megfizetésével felszabadul. Bolti kiskereskedelemre vonatkozó szabályok megszűnése A bolti kiskereskedelemre vonatkozó különleges adózási módot már jelenleg is csak egy nagyon szűk adóalanyi kör alkalmazza (nagyságrendileg 3000 adózó). Ennek oka, hogy a 15%-os kedvezményes áfa-kulcs 2006. szeptember 1-jei megszüntetésével ezen adózási mód alkalmazására gyakorlatilag már csak azok az adóalanyok jogosultak, akik a bolti kiskereskedelmi tevékenységük keretében – a normál adókulcsú termékeken túl – könyveket, folyóiratokat is értékesítenek.

Az alkalmazhatóság számottevő beszűkülésével ezen adózási mód tulajdonképpen feleslegessé vált, az abból fakadó adminisztrációs előny elenyésző mértékűre csökkent. E tényekre tekintettel, továbbá figyelemmel arra, hogy a közösségi irányelvben meghatározott különös adózási módok egyike sem vonatkoztatható automatikusan a bolti kiskereskedelmi szektorra, indokolt az erre vonatkozó jogi szabályozás kiiktatása a magyar áfa-rendszerből. (adótanácsadás, könyvelés)

kommentek: 1 db
Hozzászólok