X
Elfelejtett jelszó

Felhasználónév

X
Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó

X
Keresés

Keresett kifejezés

login
MAGUNKRÓL HÍREK SZOLGÁLTATÁSOK KISOKOS ÜGYFÉLKAPU KAPCSOLAT LETÖLTÉS
}

Híreink

Témakör:

2008. évi Áfa változások

2007.11.29.

Az Áfa törvény megalkotása óta nem ment át ilyen nagy változáson mint most. Az EU irányelvek legteljesebb összehangolásával szinte egy új törvény jött létre. Sok tekintetben azonban nem tartotta meg azokat a sok év alatt kialakult rendelkezéseket, amelyek a magyar vállalkozói viszonyok figyelembe vételével jöttek létre.

Általános forgalmi adó
változásai 2008. január 1.-től
Építőipar, ingatlanok adózása
A jelenlegi áfa szabályozásban kiemelt szerepet töltenek be a lakóingatlanok a többi ingatlanfajtához képest. Szemben az építési telekkel és egyéb ingatlanokkal, a lakóingatlan eladása (az első értékesítés kivételével) alapvetően áfamentes.
Az új Áfa törvény szerint az új építésű lakóingatlanok és az építési telkek értékesítése továbbra is adóköteles marad. Változás azonban a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlanok értékesítése is csak akkor lesz adóköteles, ha az ingatlan új építésű, azaz a használatbavétel még nem történt meg vagy ha a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év.
Az új Áfa törvény szerint az egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személyek, szervezetek beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ahhoz tartozó földrészlet illetve építési telek “sorozat jellegű”, azaz üzletszerű értékesítése esetén adóalannyá − és így az ilyen jellegű értékesítések adókötelessé − válnak, ha az értékesítésre a használatba vétel előtt, vagy a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 2 éven belül kerül sor. Sorozat jellegű értékesítésnek kell tekinteni, ha a magánszemély 2 naptári éven belül 4, vagy több építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesít, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesít.
Amennyiben tehát magánszemély értékesíti így az ingatlanát, kötelezően áfa alannyá válik és az adóhatóságnál regisztrálnia kell. Ha az eladó kizárólag az ingatlanértékesítés miatt válik adóalannyá, az adóhatóság az értékesítést terhelő adót határozattal fogja megállapítani.
Továbbá az eladónak a teljesítést követő 30 napon belül bevallással egyenértékű bejelentést kell tennie az adóhatóságnál. Ugyanakkor az adókötelezettség eredményeképpen az ingatlanértékesítéshez kapcsolódó beszerzések áfája (az értékesítéskor megállapított fizetendő áfa mértékéig) levonható lesz.
Az új Áfa törvény kiterjeszti az adózás választási lehetőségét az ingatlanok értékesítésére és minden típusú ingatlan bérbeadására. Ugyanakkor szigorodnak a választási lehetőség feltételei. Az új Áfa törvény szerint ugyanis aki az adózást választja akár az értékesítés, akár a bérbeadás tekintetében, az döntését legalább 5 évig nem változtathatja meg. A több éves elkötelezettség miatt gondos tervezés szükséges a választás előtt.
Fordított adózás az áfa csalások megakadályozása érdekében
A jelentős összegű építőipari áfa csalások megakadályozása érdekében kiterjesztik a fordított adózás alkalmazását egyes belföldi ügyletekre is. A fordított adózás lényege, hogy az áfát nem a teljesítésre kötelezett eladó, hanem az adóalany vevő fizeti meg. Így sem a vevőnek, sem az eladónak nem kell az áfát finanszíroznia. Januártól a fordított adózást kell alkalmazni ingatlan átadása, értékesítése, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint ezekkel kapcsolatos munkaerő kölcsönzés és kirendelés esetén.
Növekvő áfa finanszírozás saját rezsis beruházás esetén
Az új Áfa törvény szerint saját rezsis beruházás esetén, amennyiben az adóalany nem rendelkezik teljes levonási joggal, az adólevonási jog nem lesz érvényesíthető az egyes beszerzések teljesítési időpontjában, hanem csak a beruházás használatba vételekor, növelve ez által az áfa finanszírozási terhet.
Ez a szabály egy hosszabb ideig tartó beruházási projekt esetén különösen nagy terhet róhat a vállalkozásra.
Tárgyi eszköz beszerzésre jutó levonható áfa utólagos módosítása
A hatályos szabályozás szerint, amennyiben az adóalany részleges adólevonási joggal rendelkezik, tárgyi eszköz beszerzés esetén a használatba vételkor megállapított levonási hányadát évről évre felül kell vizsgálnia a törvényben előírt időszakon belül, és amennyiben a végleges levonási hányad 10 százalékponttal eltér a használatba vételkori levonási hányadtól, a levonható áfa összegét utólag módosítani kell.
Ingatlanok esetében ez az időtartam jelenleg 120 hónap, ingó esetében 60 hónap.
Az új Áfa törvény szerint ingatlanok esetében a fenti időtartam 120 hónapról 240 hónapra nő. További változás, hogy a jelenlegi 10 százalékpontos levonási hányad küszöbérték helyett az utólagos módosítást akkor kell majd elvégezni, ha a használatba vétel időpontjához képest az adott tárgyi eszközre jutó levonható áfa összege abszolút értékben legalább 10.000 Ft-tal megváltozik. Nagyobb értékű eszközök esetén akár a tizedszázalékos felhasználási arányváltozás is módosítást eredményez, jelentősen növelve az adminisztrációs terheket.
Csoportos adóalanyiság
A jelenlegi szabályok szerint kizárólag hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások választhatnak csoportos adóalanyiságot, amennyiben teljesítik a törvényben előírt – egyébként túlzottan is szigorú – feltételeket. Jövőre minden Magyarországon székhellyel, állandó telephellyel rendelkező kapcsolt vállalkozás választhatja a csoportos adóalanyiságot.
Az új Áfa törvény szerint a hatályos szabállyal ellentétben nem lesz kizáró feltétel az sem, ha valamely csoporttag részére az adóhatóság jogerősen összesen 5 millió forint feletti adóhiányt állapított meg.
Szintén kedvező változás, hogy az áfa csoportba tartozó adóalanyok összevontan teljesíthetik bevallási kötelezettségüket, azaz elég lesz egy áfa bevallást benyújtaniuk. A csoportos adóalanyiság az APEH engedélyével jön létre, amelynek legfőbb feltétele, hogy a nyilvántartásokban egyértelműen és szigorúan elkülöníthetők legyenek a csoporton belüli és kívüli ügyletek.
A jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan a csoportos adóalanyiság választásának továbbra is feltétele lesz, hogy az adóalany egyidejűleg csak egy csoportnak legyen tagja. Mind a csoportba belépők, mind a kívül maradók egyetemlegesen felelnek a csoport áfa tartozásaiért.adók/Illetékekrmékdíj/Vám Kisadók
Az új Áfa törvény elfogadott szövege kedvező irányú változást tartalmaz a korábban nyilvánosságra hozott változatokhoz képest a csoportból való kilépés tekintetében. Amíg ugyanis a korábbi változatok szerint egy tag kilépése a teljes áfa csoport megszűnésével járt volna, az elfogadott változat szerint a tag kilépése nem szünteti meg az áfa csoportot.
Háromszögügyletek, láncértékesítés
Jó hír, hogy ezentúl háromszögügyletek esetén a közvetítő ("B"), áfa regisztrációval rendelkezhet, mind a feladó ("A"), mind a végső vevő ("C") tagállamában, azonban ha magyarországi az áru címzettje, akkor B-nek csak sima áfa regisztrációja lehet, nem lehet áfa szempontból letelepedett fél.
Nehéz bizonyítás vár a határátlépő láncértékesítésben résztvevőkre, különösen, ha az áru Magyarországról indul. Eddig alapvetően a közvetítő partner felé történő értékesítés minősült mentesnek, feltéve, ha a közvetítő partner fuvarozott, vagy fuvaroztatott. A jövőben az adóhivatalnak bizonyítási lehetősége van a közvetítő státusára vonatkozóan, mely alapján valószínűleg az árut elsőként értékesítő magyar félnek kell bizonyítani, hogy közvetítő vevője miként kapcsolódik a fuvaroztatáshoz. Ebből adódóan, alaposan át kell tekinteni a láncértékesítési ügyleteket, és azok dokumentációját.
Visszaigénylés, levonási jog
Jelenleg sok esetben komoly problémát okoz, hogy hiába van az adóalanynak nagy összegű negatív elszámolandó adója, az adó visszaigénylésére csak akkor válik jogosulttá, ha áfaköteles belföldi (vagy export), adó nélküli árbevétele eléri a 4 millió Ft-ot, vagy tárgyi eszköz beszerzés esetén a tárgyi eszközre jutó áfa göngyölített összege legalább 200.000 Ft-tal meghaladja az ugyanezen időszak göngyölített fizetendő áfa összegét. Az új Áfa törvény szerint a fenti korlátozás megszűnik, így amennyiben a negatív elszámolandó adó összege elér egy bizonyos – a bevallási gyakoriságtól függően változó – (viszonylag alacsony) összeget, az adó azonnal visszaigényelhetővé válik. Ugyanakkor a visszaigényelhetőáfa összegét továbbra is csökkenteni fogja a kifizetetlen beszerzésekre jutó áfa összege.
Utóbbi rendelkezés célja, hogy a vevő ne igényelhesse hamarabb vissza az áfát, mint ahogy azt az eladónak megfizette. Az új szabályokat a 2008. január 1. után benyújtott áfavisszaigénylési kérelmekre kell alkalmazni.
Bővülni fog az áfalevonási tilalom alá eső termékek és szolgáltatások köre. Az új Áfa törvény alapján a személygépkocsi, motorkerékpár és vízi közlekedési eszköz bérletének áfája ezen túl nem lesz levonható, ugyanakkor a bérbe adott ilyen termékek beszerzésével kapcsolatos áfa levonhatóvá válik a bérbeadó számára. Ezen intézkedés egyik pozitív hatása lehet, hogy olcsóbbá válhat a személygépkocsi-bérlet (operatív lízing).
Teljesítés helye és időpontja
Az új Áfa törvény speciális teljesítési hely szabályokat állapít meg a hatályos Áfa törvény 15 § (5) bekezdése alá tartozó tanácsadási, reklám, pénzügyi, telekommunikációs és egyéb szolgáltatásokra (kivéve az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat), valamint ezek közvetítésére, illetve a közlekedési eszközök bérbeadására. Fő szabály szerint a fenti szolgáltatásoknál a teljesítés helye a megrendelő székhelye, állandó telephelye.
Az új Áfa törvény szerint azonban külön jogszabály rendelkezhet majd úgy, hogy a fő szabály szerinti teljesítési helytől eltérően a teljesítési hely ott lesz (belföldön vagy a Közösségen kívül), ahol a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny megszerzése történik, ha ezáltal megakadályozható a kettős adóztatás vagy az adózás elkerülése.
Megjegyezzük, hogy hasonló szabályt egyszer már bevezettek az áfa törvényben 2004. május 1-jétől, azonban a nehezen értelmezhető és alkalmazható szabályozást nagyrészt visszamenőleges hatállyal meg is szüntették, majd 2006. január 1-jétől a távközlési szolgáltatások esetében is visszatértek a fő szabály kizárólagos alkalmazásához. Ennek tükrében némileg meglepő az ismételt, biankó felhatalmazást adó módosítás.
Változnak az adófizetési kötelezettség időpontjára vonatkozó szabályok.
Az új Áfa törvény megszünteti a folyamatos és az időszakos elszámolású termékértékesítések,
szolgáltatásnyújtások közötti – a gyakorlatban sok problémát okozó – különbségtételt. A jövőben mindkét típusú értékesítés esetében az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a fizetési határidő lesz. Amennyiben az elszámolási időszak meghaladja a tizenkét hónapot, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja − időarányos részteljesítésként −a tizenkettedik hónap utolsó napja.
Januártól minden olyan ügylet esetében, ahol az áfa fizetésére a vevő kötelezett, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a számla kézhezvétele és az ellenérték megfizetése közül a korábbi időpont lesz. Az adófizetési kötelezettség azonban legkésőbb a teljesítés hónapját követő tizenötödik napon beáll, akkor is, ha addig nem került sor a számla kézhezvételére vagy az ellenérték megfizetésére. Ez utóbbi szabály sok kellemetlenséget okozhat a teljes levonási joggal nem rendelkezők számára.
Devizás ügyletek, számlázás
A jelenlegi Áfa törvény szerint, amennyiben az ellenértéket külföldi fizetőeszközben határozták meg, fő szabály szerint a teljesítés időpontjában érvényes MNB devizaközépárfolyamon kell azt forintra átváltani. Januártól átváltási árfolyamként a teljesítés időpontjában érvényes, bármely belföldi, pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet deviza-eladási árfolyama is alkalmazható lesz. Ugyanakkor az adózó választása szerint továbbra is alkalmazni lehet az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot, feltéve, hogy az adóalany döntéséről előzetesen értesíti az adóhatóságot. Az adóalany ezen választásától a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el, és köteles valamennyi külföldi pénznemben kifejezett termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, termék Közösségen belülről történő beszerzésére az MNB által közzétett hivatalos deviza árfolyamot alkalmazni.
A módosítás azt is eredményezheti, hogy amennyiben az eladó és a vevő különböző bankok devizaárfolyamát alkalmazza az átváltás során, akkor a vevő eltérő forintösszeget vonhat le fizetendő adójából, mint amekkorát az eladó a számlán szerepeltetett.
Szintén változás, hogy csak időszaki elszámolású értékesítések esetén kell a számla kelte szerinti árfolyamot alapul venni. A számlán minden esetben az ellenértéket forintban is fel kell majd tüntetni.
Jövedék/Termékdíj/Vám Kisadók
Kötelező számlakiállítás a teljesítést követő 15 napon belül
Az új Áfa törvény határidőt állapít meg a számlák kibocsátására vonatkozóan. Az új szabály szerint a számlát a teljesítéskor, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül ki kell állítani. Könnyítés a korábbi javaslatokhoz képest, hogy az idegen nyelven történő számlázást mégsem kötik a vevő előzetes írásos beleegyezéséhez.
Gyűjtőszámla az azonos napon, illetve áfa periódusban teljesített értékesítésekről
Egyszerűsítési lehetőségként szerepel az új Áfa törvényben a gyűjtőszámla, melynek lényege, hogy ha az adóalany ugyanannak a vevőnek egy áfaelszámolási időszakon belül több értékesítést is teljesít, akkor arról elegendő egy, ún. gyűjtőszámlát kibocsátania. Az új Áfa törvény lehetővé teszi gyűjtőszámla kibocsátását nem adóalany vevők
részére is.
A gyűjtőszámlára egyebekben a rendes számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az ügyeleteket tételesen szerepeltetni kell a gyűjtőszámlán, így valójában nincs számottevő egyszerűsítés.
Egyelőre nem teljesen tisztázott, hogy pontosan milyen esetekre is lesz alkalmazható a gyűjtőszámla, így például kérdéses, hogy a sokszor gondot okozó csoportos helyesbítésre alkalmazható lesz-e majd.
Kapcsolt felek közötti értékesítések
A hatályos Áfa törvény szerint, amennyiben a gazdaságilag nem független felek által egymás közötti ügyleteik során alkalmazott ellenérték aránytalanul alacsony az értékesített termék, szolgáltatás adófizetési kötelezettség időpontjában fennálló forgalmi értékéhez képest, az adó alapja ez utóbbi összeg.
Részletesebb szabályok a szokásos piaci ár alkalmazására
Az új Áfa törvény külön definiálja a szokásos piaci ár fogalmát és – tekintettel a közelmúltban hasonló szabályokat bevezető uniós direktívára – a szokásos piaci ár alkalmazására vonatkozóan a jelenleginél részletesebb szabályokat vezet be. Az új szabályok – azon túl, hogy az ellenérték eltér a szokásos piaci ártól – azt is figyelembe veszik, hogy a szóban forgó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóköteles vagy adómentes-e, illetve a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója, illetve az igénybevevő fél milyen mértékű adólevonási joggal rendelkezik.
Így például, ha az ellenérték aránytalanul alacsony és a nem független felek közötti szolgáltatásnyújtás esetén és a szolgáltatás tárgyi adómentes, szükségessé válik az adóalap módosítása, mivel a törvény azzal a vélelemmel él, hogy a felek azért alkalmaztak a piaci árnál alacsonyabb árat, hogy a szolgáltatást nyújtó fél levonási hányadát javítsák.
Egyetemleges felelősség kapcsolt felek közötti értékesítések esetén
Az áfacsalásokat megakadályozandó egyetemleges felelősség fogja terhelni a belföldi kapcsolt feleket az egymás közötti láncértékesítéseik során teljesítendő áfa-fizetési kötelezettségükkel kapcsolatban. Ugyanígy egyetemlegesen fognak felelni az adóalanyok kapcsolt feleknek történő közvetítés esetén, ha a szolgáltatást saját nevükben, de más javára rendelik meg.
Adómentes és adóköteles ügyletek
A jelenlegi Áfa törvény egyes tárgyi adómentes szolgáltatásokat a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) szerinti besorolás alapján határoz meg, néhány esetben eltérést eredményezve a közösségi áfa szabályok és a magyar szabályozás között. Az új Áfa törvényben nem szerepel az SZJ számokra történő hivatkozás, így az egyes tárgyi adómentes szolgáltatások meghatározása sokkal inkább tartalmi szempontok alapján történhet a jövőben. Figyelembe véve a közösségi értelmezést, szűkebb kör esik majd várhatóan a mentesség alá, ami szükségessé teszi a mentes szolgáltatások körének felülvizsgálatát.
Az új Áfa törvény szerint a jövőben nem lesz adóköteles a termék, illetve vagyoni értékű jog apportként történő átadása, amennyiben a szerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany és – egyéb feltételek teljesítése mellett – vállalja azt, hogy a szerzéshez illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő áfát érintő jogok és kötelezettségek tekintetében az átadó fél jogutódjának minősül.
Az új Áfa törvény szerint 2008. január 1-jétől termékértékesítésnek minősül, így adófizetési kötelezettséget keletkeztet többek között a közcélú adomány, valamint a jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes termékátadás, amelyek jelenleg áfa körön kívüli ügyletek. Megítélésünk szerint a tervezett változás komoly hatással lehet például az ingatlanfejlesztőkre, mivel így áfakötelessé válik az ingatlanprojektekhez kapcsolódóan megépített, majd az önkormányzatoknak kötelezően átadott közutak átadása.
Az új Áfa törvény egyik átmeneti szabálya szerint azonban a 2007-es szabályokat kell alkalmazni azon jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes termékátadások, szolgáltatásnyújtások esetén, ahol a termékátadáshoz, szolgáltatásnyújtáshoz szükséges termék, szolgáltatás átadó általi beszerzése, igénybevétele az új Áfa törvény kihirdetése előtt történt.
A törvény kiterjeszti az adómentesség alá tartozó értékesítések körét. E szerint adómentes lesz az adómentes tevékenységhez használt, illetve hasznosított termék értékesítése, amennyiben az értékesített termékhez nem kapcsolódott adólevonási jog.

kommentek: 1 db
Hozzászólok