Híreink

Az adómentes béren kívüli juttatások korlátozása

2006.12.11.

Várható volt, hogy az adott kedvezmények ellentételezése a szigorítás - valahol előbb vagy utóbb megjelenik.
A törvényben meghatározott adómentes béren kívüli juttatások együttes összegét 400.000 Ft-os értékhatárig korlátozták. Az év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén ezt a 400.000 Ft-ot arányosítani kell. (adótanácsadás)

Várható volt, hogy az adott kedvezmények ellentételezése - a szigorítás - valahol előbb vagy utóbb megjelenik. A törvényben meghatározott adómentes béren kívüli juttatások együttes összegét 400.000 Ft-os értékhatárig korlátozták. Az év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén ezt a 400.000 Ft-ot arányosítani kell. Egy negyedéves munkaviszony esetén csak 100.000 Ft értékhatárig adómentesek e juttatások. Amennyiben év közben kezdődik a munkaviszony, úgy az év hátralévő részére is arányosítani kell a 400.000 Ft-ot. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen béren kívüli juttatásokat soroltak ebbe a körbe, akkor láthatjuk, hogy ezek jelentős része akár a Cafeteria rendszer részét is képezheti. Ha pedig így van, akkor ez a szabály alaposan felboríthatja a tervezést. Gondoljunk bele annak a cégnek a helyzetébe, aki tervezte például az adómentes iskolakezdési támogatást, az adómentes üdülési csekk adását, az adómentes számítógép-juttatást, valamint adómentes internethasználat díjának átvállalását és önkéntes kölcsönös egészségpénztárba történő befizetést a havi minimálbér alapján. Jó kérdés lenne egy adózási vizsgán, hogy ha jelen esetben minden tételnél a maximumot vesszük figyelembe és a juttatási csomagot 600.000 Ft/fő összegre terveztük, akkor mennyivel úszott el a terv? A személyi jövedelemadóról szóló törvény mely juttatásokat sorol ebbe a körbe? - az iskolarendszerű képzés címén átvállalt költségből az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell számításba venni. Átmeneti rendelkezés, hogy a 2006. év előtt megkezdett iskolarendszerű képzésre nem érvényes a korlát; - az adómentes iskolakezdési támogatás; - az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói tagi hozzájárulásból az az összeg, amelyet a jövedelem kiszámításakor figyelembe venni nem kell, (Mint látjuk, az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett összeg nem alapja a számított összeghatárnak.); - a különböző foglalkoztatásról szóló jogszabályok alapján adott adómentes ruházati költségtérítés; - az adómentes internet - használat átvállalt díja; - az adómentes számítógép - juttatás szokásos piaci értéke; - az ingyenesen juttatott vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérletből az adómentes bevételi rész; - a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész. Az adómentes béren kívüli juttatás után a kifizető 44 %-os adó fizetésére kötelezett, és ezen túlmenően még társadalombiztosítási járulék is terheli a juttatást. Ez a többletteher bizony komoly gondot jelenthet. Teljesen felboríthatja a terveket. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha a munkaviszony nem teljes évben áll fenn, az összeghatárt arányosítani kell. Tételezzük fel, hogy a munkavállaló munkaviszonya 2006. augusztus 31-én megszűnik. Adómentes béren kívüli juttatásokat igénybe vett 350.000 Ft értékben. A munkáltató köteles megállapítani, hogy időarányosan mekkora összegre jogosult a munkavállaló. Jelen esetben a számítás egyszerű, 400.000/12x8=266.667 Ft lesz az időarányos adómentes rész. Tehát a munkáltató 350.000-266.667=83.333 Ft után köteles a 44 %-os adót továbbá a 29 %-os társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ez azért felvet még néhány érdekes kérdést. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a munkáltató a különbözet után fizet. Érdemes megvizsgálni azonban, hogy ezek a juttatások kiköthetők-e úgy, hogy a különbözetet a munkavállaló fizesse vissza, amennyiben a munkaviszonya az adóév lejárta előtt szűnik meg. Természetesen a témát alaposan körül kell járni. A legfőbb kérdés a következő: milyen megszűnési esetekre terjedjen ki a visszafizetési kötelezettség? Méltánytalan lenne, ha a munkáltató rendes felmondása miatt megszűnő munkaviszony esetében is a munkavállalót terhelné a visszafizetési kötelezettség, hiszen amikor igénybe vette a juttatásokat, eljárása jóhiszemű volt. Azon okok, melyek megalapozzák a munkáltató rendes felmondását, nem kérdőjelezik meg a munkavállaló jóhiszeműségét. Ide lehetne még sorolni egy-két olyan esetet, amelyek a munkavállalón kívül állnak, például a munkavállaló halála, vagy a jogutódlás során felmerülő egyes megszűnési esetek. Talán érdemes ezen elgondolkozni, hiszen a szolidaritás elvébe belefér ez is. A munkavállaló is lehet szolidáris a többi munkavállalóval. Ha több marad a munkáltató kasszájában, úgy több maradó munkavállaló kaphat a juttatásból.