X
Elfelejtett jelszó

Felhasználónév

X
Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó

X
Keresés

Keresett kifejezés

login
MAGUNKRÓL HÍREK SZOLGÁLTATÁSOK KISOKOS ÜGYFÉLKAPU KAPCSOLAT LETÖLTÉS
}

Híreink

Témakör:

Mit lehet tudni eddig az ingatlanadóról?

2007.08.04.

Az adóreformmal kapcsolatos koalíciós megállapodás után elindultak a találgatások, milyen lesz az ingatlanadó. Az igazi elképzelésről szokás szerint nagyon keveset lehet tudni. Ezért összeszedtük az eddigi véleményeket és javaslatokat.
(adótanácsadás, könyvelés)

Az ingatlanadó bevezetésével kapcsolatban némi ellentmondás van a koalíciós megállapodásban foglaltak és a múlt héten elhangzott kormánypárti nyilatkozatok között: a koalíciós megállapodás ugyanis 2008-as bevezetésről szól, míg Veres János pénzügyminiszter és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető is 2009-es bevezetésről beszél – mutatott rá Kövesdy Attila, a Deloitte adópartnere. A szakember úgy véli, egyik időpont sem lehetetlen, bár a jövő évi kétségtelenül koncentrált jogalkotási munkát jelentene az elkövetkező hónapokban. Ha 2008-tól vezetik be az ingatlanadót, az nem lehet tényleges értékmegállapításon alapuló adó, ám ez nem zárja ki az értéksávokat. Az értékalapú ingatlanadó bevezetését Kövesdy, más véleményekhez hasonlóan alapvetően, jó ötletnek tartja, ám egy hatástanulmány elkészítését is indokoltnak tartaná. Sajátosnak tekinthető ugyanis az a magyarországi helyzet, hogy az ingatlanok többsége magántulajdonban van, és a tulajdonosoknak; alacsony jövedelmük miatt; sok esetben nagy terhet jelentene az ingatlanadó. László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter szintén a kötelező, értékalapú adó bevezetését tartaná jó megoldásnak. Amit terveznek, az messze van az ideálistól, de első lépésnek még mindig jobb, mintha semmi sem történne; vélekedett az MTI-nek a volt pénzügyminiszter, aki szerint a jelenlegi hasonlít a 2003-ban kidolgozott, ám elbukott elképzeléshez. Veres János arról beszélt, hogy az ingatlanadó bevezetése négy helyi; kommunális, építmény-, telek- és ingatlanforgalmi adót; valamint egy központi adó ; luxusadót ; válthatna ki. Bár egyes szakemberek véleménye szerint az ingatlanadónak bevételi szinten legalább részben ki kellene váltania a helyi iparűzési adót is, Kövesdy Attila úgy gondolja, ez jelenleg nincs napirenden. Az ingatlanadó mértékére Veres János szerint még nincs javaslat, de várhatóan 0 és 2 százalék között állapítják majd meg. Az azonban biztos, hogy a kormány a jelenlegi helyi adókból származó 65 milliárd forintos bevétellel számol. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, az APEH volt elnökhelyettese szerint olyan általános értékalapú ingatlanadót kellene bevezetni, amely a személyi jövedelemadóból, illetve a helyi iparűzési adóból levonható lenne. Bizonyos értékhatár ; például 2 millió forint ; alatt pedig nem szabad az ingatlanokat megadóztatni, mert a behajtási költség relatíve magas lenne ; vélte Vámosi-Nagy, aki valószínűnek tartotta, hogy valamilyen korrigált forgalmi érték lesz az ingatlanadó alapja, négymillió ingatlant ugyanis véleménye szerint nem lehet felértékelni. Többször elhangzott a kritika, miszerint a kormány az ingatlanadóval kapcsolatban sem kérte ki gyakorlati szakemberek véleményét. Kövesdy Attila szerint zajlottak egyeztetések, de hogy ennek mekkora foganatja volt, az majd csak akkor látszik, ha benyújtják a jogszabálytervezetet. Éppen ezért még korai lenne dicsérni vagy kritizálni ezt az adót ; vélekedett.Az ingatlanadó bevezetésével kapcsolatban tartott korábbi konferenciákon és kerekasztal-beszélgetéseken elhangzott vélemények, előadások szerint az ingatlanadózást alapvetően elfogadható és racionális lépésnek tartja a szakma, ám véleményük szerint a bevezetése nem jelenthet elviselhetetlen terhet a lakosság és a beruházók számára. Az ingatlanadó bevezetésénél igen fontos szempont, hogy az ingatlanpiacot mindez ne érje sokkszerűen, és ne vezessen az ingatlanállomány drasztikus leértékelődéséhez, a nemzetközi befektetői bizalom elvesztéséhez. Az ingatlanadó mértékéről az egyik kerekasztalbeszélgetésen korábban elhangzott, hogy az egy százalék körüli értéket a szakma sokkolónak tartaná, mivel ez súlyos értékvesztést jelentene a befektetési ingatlanok piacán. A 0,25 százalékos mérték már elfogadhatóbb lenne, és ennek már érdemes komolyabban vizsgálni a hatásait is. Bár részleteket még nem lehet látni a kormány ingatlanadóval kapcsolatos elképzeléseiről, szakemberek néhány sarkalatos problémára is figyelmeztettek korábban. Ilyen volt például az adóalanyiság és az átruházási illeték kérdése. Egyes vélemények szerint a magyarországi, világviszonylatban is kiugróan magasnak számító illetéket felül kellene vizsgálni. Czike Gábor, a CMS Cameron McKenna partnere szerint ha például a 12 százalékos illeték csökkentése nem történik meg, az hátráltathatja az egységes ingatlanadó bevezetését. Az adóalanyisággal kapcsolatban a szakember azt hangsúlyozta, hogy bár az adó alanya előreláthatóan az ingatlantulajdonosi kör lesz, a bérleti szerződések alapján a tulajdonosok áthárítják majd az ingatlanadót a bérlőkre, de legalábbis kísérletet tesznek erre. Emiatt jogviták is lehetnek, és feszültség is keletkezhet a bérlők és a bérbeadók között, különösen akkor, ha ez a plusz teher jelentősen csökkenti a bérbeadók jövedelmét, illetve növeli a bérlők költségét. Várható tehát a bérleti szerződések újratárgyalása, és akár peres eljárások megindulása is. Forrás:Adózóna (adótanácsadás, könyvelés)

kommentek: 1 db
Hozzászólok