X
Elfelejtett jelszó

Felhasználónév

X
Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó

X
Keresés

Keresett kifejezés

login
MAGUNKRÓL HÍREK SZOLGÁLTATÁSOK KISOKOS ÜGYFÉLKAPU KAPCSOLAT LETÖLTÉS
}

Híreink

Témakör:

Társasági adó változásai 2008. január 1.-től

2007.12.05.

Kedvezményes 10%-os adókulcs, növekszik a fejlesztési tartalék korlátja, transzferár nyilvántartással kapcsolatos módosítások, külföldről származó jövedelem.


Társasági adó
változásai 2008. január 1.-től
10 százalékos kedvezményes adókulcs 50 millió forint adóalapig
A jelenleg hatályos szabályok szerint a társasági adó mértéke – bizonyos feltételek teljesítése mellett – a pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék. 2008. január 1-jétől a kedvezményes társasági adókulcs 50 millió forintos adóalapig lesz alkalmazható a korábbinál szigorúbb feltételek mellett.
A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha
nem vesz igénybe az adóévben társaságiadó-kedvezményt,
legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma,
az adóalap az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem-(nyereség-)
minimum összegével megegyezik,
-az adóévben megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.
-az adóévben legalább a minimálbér kétszeresének (kistérségekben és hátrányos településeken
a minimálbér) adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj és egészségbiztosítási járulékot. A kedvezményes kulcs alá eső adóalap 6 százalékát azonban lekötött tartalékként kell kimutatni, és a lekötés adóévét követő négy adóévben beruházásra, munkanélküli felvételére vagy pénzügyi intézmény felé fennálló hitel törlesztésére kell fordítani. (A fejlesztési tartalékkal ellentétben nincs olyan előírás, hogy beruházásra fordított lekötött tartalék esetében elszámolt értékcsökkenésnek kellene tekinteni a tartalékból beszerzett tárgyi eszköz bekerülési értékét.)
Ha nem a törvényben meghatározott céllal történik a lekötött tartalék feloldása, a feloldást követő 30 napon belül meg kell fizetni a 6 százalék különbözetet. A lekötés adóévét követő négy adóévben fel nem használt összeget késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.
A kedvezményes kulcs alá eső adóalap 6 százaléka a közösségi előírások szerint „de minimis” támogatásnak, vagy ha a lekötött tartalék kizárólag beruházásra és beruházási hitel törlesztésére kerül felhasználásra – az adózó választása szerint – a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó közösségi rendelet szerinti támogatásnak minősül.

Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelő és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!
Növekedik a fejlesztési tartalékképzés korlátja
Főleg a kis- és középvállalkozások számára örvendetes hír, hogy a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti eredmény 25%-áról 50%-ra emelkedik. A jelentősebb adózás előtti eredménnyel bíró társaságok számára fontos 500 millió forintos abszolút korlát azonban nem változik.
További módosítás a fejlesztési tartalékkal kapcsolatos szabályozást illetően, hogy a műemlékek mellett a helyi egyedi védelemben részesülő épületre, építményre is ki fog terjedni a fejlesztési tartalék felhasználásának a lehetősége.
Fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatos kedvező változások
Több, az adózók számára előnyös módosítást fogadott el az Országgyűlés a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatban, melyek következtében tovább szélesedik a fejlesztési adókedvezményre jogosult beruházások köre.
Az alapkutatást, kísérleti fejlesztést és kutatás-fejlesztést szolgáló, jelenértéken legalább 100 millió Ft értékű beruházások esetén 2008. január 1-je után már nem lesz feltétel, hogy a beruházás a Magyar Tudományos Akadémia vagy központi költségvetési szerv kezelésében lévő területen valósuljon meg.
További változás, hogy amennyiben az adózó jegyzett tőkéjének felemelését követően a kibocsátott részvényeket (vagy egy részüket) bevezeti a tőzsdére, akkor az így megszerzett forrásból elvégzett, 100 millió forintot elérő beruházás után fejlesztési adókedvezmény igénybevételére lehet jogosult, amennyiben teljesíti a törvényben meghatározott feltételeket (a fő szabály szerint egyébként jelenértéken számítva 3 vagy 1 milliárd forint értékű beruházás szükséges a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez). Ezen adózói körnek azonban nem kell a fejlesztési adókedvezmény feltételei közül a foglalkoztatottak létszámára vagy a bérköltség növelésére vonatkozó előírást alkalmazni.
Mivel az Európai Bizottság hozzájárulása szükséges a fenti rendelkezés bevezetéséhez, a rendelkezés csak majd 2008. szeptember 1-jén lép majd hatályba.

Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelő és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!
Filmgyártási támogatás és K+F kedvezmények érvényesítése
A társasági adóról szóló törvény („Tao. törvény”) értelmében ugyanazon a ténybeli alapon kedvezmény csak egyszer érvényesíthető az adózó döntése szerint, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. A filmgyártási támogatás, a K+F költség alapú kedvezmények bevezetéskor az volt a szándék, hogy a kedvezményt érvényesíteni lehet az adóalapnál is és az adóból is, azonban a Tao. Törvény erre nem utalt.
A módosítás értelmében egyértelművé válik, hogy az adókedvezmény és az adóalap kedvezmény a filmgyártási támogatás és a K+F költség alapú kedvezményeknél együtt érvényesíthető. A módosítás – pontosításról lévén szó – visszamenőleges hatályú.

Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelő és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!
Transzferár-szabályozással kapcsolatos módosítások
A módosítások révén tovább harmonizálták a különadót a társasági adóval: egyértelműen kimondásra került, hogy különadóban is alkalmazni kell a társasági adó törvényben foglalt transzferár-szabályozást. Szintén a transzferár-szabályozást érintő változás a szabályozás kiterjesztése azokra az esetekre, amikor osztalékot nem pénzbeli vagyoni juttatásként teljesítenek. A nem pénzbeli vagyoni juttatásként teljesített osztalékra (osztalék-tartozásra) abban az esetben vonatkoznak a transzferár szabályok, ha teljesítésükre 2007. december 31-ét követően kerül sor, függetlenül az osztalékra vonatkozó döntés időpontjától.

Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelő és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!
Újabb módosító tételek a különadóban
Ugyancsak a társasági adó és a különadó alapjának további harmonizálását szolgálja az a módosítás, mely szerint a társasági adóalaphoz hasonlóan különadóban is csökkentő illetve növelő tételek kapcsolódnak a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérésekhez.
A társasági adóalaphoz idomul a különadó kalkuláció azáltal is, hogy különadóban is csökkentő illetve növelő tételek kerülnek bevezetésre az adóellenőrzések, önellenőrzések során módosuló adóévi bevételekkel, költségekkel, ráfordításokkal összefüggésben.
Bejelentett részesedések
A magyarországi holdingcégeket előnyösen érinti az a változás, mely szerint az ún. bejelentett részesedések adómentes értékesítésére a jelenlegi 2 éves, kötelező ún. „holding” periódus helyett már 1 éves tulajdonlást követően lehetőség nyílik. Ennek következtében tehát elvileg már a 2007-ben bejelentett és 2008-ban értékesített bejelentett részesedés után is lehetővé válik az adóalap csökkentése.
További kedvező változás – amelyet már a 2007. évi adóbevallásban is alkalmazni lehet –, hogy a bejelentett részesedések után keletkező mérlegfordulónapi nem realizált árfolyamnyereség nem adóköteles a különadóban.
Egyszerűsödik a részesedések bejelentése is, jövő évtől már nem lesz szükség a szerzésre vonatkozó szerződés, okirat csatolására.
Változik az „ellenőrzött külföldi társaság” definíciója
Egy külföldi személy „ellenőrzött külföldi társaság” státuszához számos kedvezőtlen adókövetkezmény fűződik, pl. egy ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék nem élvez társasági- és különadó-mentességet az osztalékban részesülő magyar társaságnál.
Nemcsak a holdingcégek, de számos más adóalany számára is pozitív változást jelent az ellenőrzött külföldi társaság definíciójának újrafogalmazása. Az új definíció értelmében a jelenlegihez képest lényegesen szűkül azon külföldi személyek köre, amelyek ellenőrzött külföldi társaságnak minősülnek. Amennyiben egy külföldi személy székhelye, telephelye vagy az illetősége közül bármelyik egy EU vagy OECD tagállamban, illetve egy olyan államban található, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos kettős adóztatás elkerülő egyezménye van, akkor a külföldi személy nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak.
Kedvezményezett átalakulások, eszközátruházások
Kedvezményezett átalakulások, eszközátruházások esetén adminisztrációs jellegű egyszerűsítések lépnek életbe, amennyiben az adózó élni kíván a Tao. törvény 16. § (9), illetve (12) bekezdéseiben biztosított választási lehetőséggel. Az egyszerűsítés értelmében az adózó a választása bejelentésekor nem lesz köteles csatolni a végleges vagyonmérleget, vagyonleltárt, valamint a jogutód társasági szerződésének egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát (kedvezményezett átalakulás esetén), illetve a szerződés egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát (kedvezményezett eszközátruházás esetén). Szintén egyszerűsítést jelent, hogy már a 2007. december 31-ét követően esedékes adóbevallásoknál sem kötelező csatolni a dokumentumokat.
Ugyanakkor, az adózás előtti eredmény módosítási kötelezettség nem lesz automatikusan elkerülhető azáltal, hogy az átalakulás, eszközátruházás kedvezményezettnek minősül.
Az adóalap módosítási kötelezettség elkerüléséhez – amennyiben a módosítás nem az eszközök átértékeléséből vagy a könyv szerinti érték feletti értékesítésből, hanem a számított nyilvántartási és a könyv szerinti érték eltéréséből adódik – jövő évtől kedvezményezett eszközátruházás esetén általánosan szükséges lesz Tao. törvény 16. § (13)-(15) bekezdéseiben foglaltak teljesítése is, míg kedvezményezett átalakulás eseténa 16. § (11)-(12) és (15) bekezdéseiben foglaltak teljesítése.

Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelő és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!

Külföldről származó jövedelem, külföldön megfizetett adó
Mind társasági adóban, mind különadóban pontosításra került, hogy milyen módon kell a külföldről származó jövedelmet, illetve az adóvisszatartás formájában levonható külföldön fizetett (fizetendő) adót megállapítani.
Feltöltési kötelezettség a különadóban
2008. január 1-jétől a különadóban sem fog a feltöltési kötelezettség azokra az adózókra vonatkozni, amelyeknek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot (megegyezően a társasági adó szabályozással).
Veszteségelhatárolási szabályokra vonatkozó pontosítás
A veszteségelhatárolás engedélyezését érintő jelenleg hatályos szabályozás pontosítását célozza az a módosítás, amely szerint önellenőrzés esetén csak az önellenőrzéssel feltárt veszteség elhatárolására lehet engedélyt kérni, azonban a bevallásban kimutatott, a jogvesztő határidő be nem tartása miatt korábban nem engedélyezett veszteségre viszont nem.

Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelő és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!

kommentek: 0 db
Hozzászólok